Hideg ide vagy oda, a szőlő már rajtra készen áll, alig várja, hogy kihajthasson! A borokat is jobban megérted, ha kicsit közelebbről megismered a növényt, amin terem. Ez az a 10 dolog, amit mindenképpen tudnod kell róla!

  1. A világon művelnek vagy 9000 szőlőfajtát, szóval van miből válogatnod! A leghíresebb fajták Franciaországból kerültek ki. A Cabernet Sauvignont, a Merlot-t, a Chardonnay-t a világ minden táján termesztik. A világfajták mellett minden országban vannak őshonos fajták, hazánk esetében ezeket nevezzük „hungaricum” fajtáknak. Ilyen például a furmint, a kékfrankos vagy az olaszrizling.
Ampelográfia: a szőlőfajták meghatározásának tudománya.

Ampelográfia: a szőlőfajták meghatározásának tudománya.

  1. A szőlő nagyon intenzíven növekszik. Ha hagynák, 6 m-es hajtásokat növesztene, végig fürtökkel. Ezeket aztán a legritkább esetben tudná felnevelni, mert a gyökérzete és így a rendelkezésére álló tápanyagok végesek. Mi ennek az értelme? Az, hogy a szőlő alapból nem is a magjával szaporodik. Nekünk viszont érett termés kell, ezért a szőlőt megmetsszük. Az így fennmaradó kevesebb és fürt már finom édes és tápanyagokban gazdag lesz.metszes
  2. A szőlő cukortartalma a napsütés hatására keletkezik, a fotoszintézis eredményeként. A hőmérsékletnek nincs ehhez köze: hűvös, de napsütéses időben a szőlő remekül tud cukrot termelni.
  3. A szőlőben rengeteg sav képződik, amik az érés során, ha elég meleg van, fokozatosan elbomlanak. Minél melegebb a termőhely időjárása, annál kevesebb sav marad a szőlőben. Ezért savasak például a német rizlingek, és ezért lágyak a mediterrán országok borai.
  4. A szüret időpontját a borász minden évben gondosan választja ki. Több tényezőt is figyelembe kell vennie: az a megfelelő időpont, amikor a gyümölcs ízei és cukortartalma már szépen kifejlődött, de még megvan a savtartalma is. Ezeket naponta végzett próbaszürettel szokás ellenőrizni: ennek során kis mennyiségű szőlő levében megvizsgálják a cukor- és savtartalmat.
Kockás viaszosvásznon dupla pontot ér!

Kockás viaszosvásznon dupla pontot ér!

  1. A minőségi borhoz mindenek előtt minőségi szőlő Nem mindegy, hogy a szőlőtőkének egy vagy négy kg termésbe kell elosztania a cukrot, ízanyagokat, mindent, amit előállít. Minél kevesebb gyümölcs terem a növényen, annál koncentráltabb lesz az íze, annál jobb alapanyagként szolgál. Ha a szőlőtőke túl sok fürtöt hoz, a gondos szőlész leválogatja őket, vagyis csak a szebbeket hagyja fent, a többit levágja még zölden. Ezt hívjuk terméskorlátozásnak.
  2. A szőlőt változatos kártevőfajták támadhatják meg. A legnagyobb ellenségei a gombabetegségek. Meleg, párás időben a lisztharmat és a peronoszpóra gyorsan megbetegíti a tőkéket, elszárítva a levelet és a fürtöket. Számos rovarkártevő is felbukkanhat, ellenük számos védekezési forma is létezik a rovarirtó szerektől kezdve a feromoncsapdán át a természetes ellenség betelepítéséig.

    Peronoszpórás fürt

    Peronoszpórás fürt

  1. A nagy gazdaságokban a szőlőművelés legtöbb munkafázisa gépesítve van. Gép végzi a kapálást, a törzstisztítást (vadhajtások eltávolítása), pneumatikus metszőolló segíti a metszést, van fűkasza, csonkázógép, és szőlőkombájn a szüreteléshez. Utóbbinak ellentmondásos a megítélése: rendkívül költséghatékony, így a bort is olcsóbbá teszi. A szőlőfürtöket ugyanakkor nem kíméli, a szemek összetörhetnek, ilyenkor pedig sérülnek az ízanyagok is. Hogy ez érződik-e a boron, arról mindenki más véleménnyel van: van, aki szerint elhanyagolható a különbség. Mindenesetre a legjobb minőségű borokhoz kézzel szüretelik a szőlőt.

    Ötször gyorsabb, mint a kézi szüret.

    Ötször hatékonyabb, mint a kézi szüret.

  1. A kártevők elleni küzdelemben sokféle növényvédőszert lehet felhasználni. Vannak elavultak és modernek, természetes és szintetikus szerek, agresszívabb és szelídebb anyagok. Mielőtt egy bor forgalomba kerülhetne, a hatóságok megvizsgálják, hogy nem maradt-e benne túl sok szermaradvány, így a boltban kapható borok biztonsággal fogyaszthatóak. A vegyszerhasználat mértéke és módja a bor esetében nem egészségügyi, hanem ökológiai kérdés. A műtrágyák szennyezik a talajvizet, a gyom- és rovarirtók pusztítják az élővilágot, a gombaölőszerek károsak a talajlakó élőlényekre. Ha mindenki nem is állhat át a biogazdálkodásra, a szakértő szőlész mindig törekszik az ésszerű vegyszerezésre.
  2. A direkttermő szőlőfajták az amerikai Vitis Labrusca fajba tartozó fajták. Ma már tilos őket telepíteni egész Európában, mert boruk a megengedettnél több metil-alkoholt tartalmaz. Ilyen fajták az Otelló, a Noah, az Izabella vagy a Delavári. Kiskertekben még előfordulhatnak. Főleg csemegeszőlőként hasznosítják, bár az Otellóból esetenként remek bor is készülhet. Ha megkínálnak egy pohárkával, attól még nem lesz semmi bajod, nyugodtan megkóstolhatod. Nagy mennyiségben és tartósan már nem tanácsos fogyasztani.