Senki sem tudja, honnan jött és mikor.
Egyesek szerint az első hittérítőkkel érkezett Itáliából. Mások azt mondják, francia, de van, aki állítja, hogy Szerbiában született.
Akik igazán ismerik, azt mondják: mindig is itt volt.
Sereget toboroz, és amikor elég hű vitéze lesz, kilovagol, hogy meghódítsa a világot.

Pella_Kiraly12

Eredet
A furmint
 származását tehát balladai homály borítja, a mendemondák mindenfélét emlegetnek. A genetikai kutatások során egyre több minden derül ki (például, hogy valószínűleg a chardonnay-val közös őse lehet), de egyelőre ezek sem mondtak még ki semmi biztosat. Annyi tudható, hogy a 16. században Tokajban már termesztették. Nem csak ott, a filoxéra-vész előtt a Kárpát-medencében szinte mindenhol felbukkant.

Miért pont a furmint?
Népszerűségének oka az volt, hogy különösen alkalmas édes borok készítésére. Mielőtt megkérdőjeleznénk, hogy miért olyan nagy dolog ez, emlékezzünk meg arról, hogy az élelmiszeripari segédanyagok, laborok és a növényvédőszerek elterjedése előtt azért nem volt olyan egyszerű projekt összehozni egy édes bort, mint ma. Természetes módon csak néhány termőhelyen, néhány szőlőfajta tudja ezt rendszeresen produkálni. Ezért az ilyen helyeket és fajtákat nagy becsben tartották. Mert mi kell az édes borhoz? Az, hogy a szőlő töppedni tudjon. Ez a szőlőfajtán is múlik, meg a termőhelyen is.

Szőlőfajta
Olyan szőlőfajta kell hozzá, aminek vékony héja van, és hosszú a tenyészideje (tavasszal korán rügyezik és ősszel későn érik be). A vékony héjon át gyorsabban szökik el a bogyó víztartalma, a hosszú érési idő alatt pedig több cukor halmozódik fel.
A bökkenő ott van a vékony héjú, későn érő fajtákkal, hogy elég nehéz őket termeszteni. A vékony héjon a kártevők, gombabetegségek is könnyen átjutnak, a gyümölcs könnyen lerohad. A késői érés is nehézséget okozhat egy hideg évjáratban: ha zordabb az ősz vagy későn jön a tavasz, a szőlőnek nincs ideje beérni, és oda az éves termés. Ezért nem termesztenek sok helyen furmintot (és rajnai rizlinget, pinot noirt, szürkebarátot sem).
Termőhely
Jó helyet kell választani az ilyen fajtának. Olyat, ahol tavasszal nem fagy meg (magasabb fekvés), ahol a légmozgás csökkenti a páratartalmat és ezáltal a gombabetegségek előfordulását (szélirányban fekvő völgyek), ahol megkapja az éréshez szükséges napfénymennyiséget (tükröződő vízfelületek és déli lejtők előnyben), és ahol ősszel sem esik túl sok eső.
Ezzel eléggé le is szűkítettük a kört, nagyjából megmaradt nekünk Tokaj és a Balaton déli lejtői.

monyok_aszu27

Stílusok
A furmintra sokáig csak a tokaji aszú alapanyagaként tekintettünk. A Tokaji borvidéken nincs régi hagyománya a száraz borok készítésének. Mert hagyományosan az édes bor ritkaság, ha pedig valahol megtermett az értékesebb édes, még szép, hogy igyekeztek abból előállítani a legtöbbet! Ott is volt a Tokaji aszú az összes európia király (és a cárok) asztalán.
Aztán változtak az idők, felépült a labor, a cukorgyár meg a szocializmus, és már nem is volt olyan nagy szám, hogy egy bor- vagy bármilyen élelmiszer- édes. Az édes bor tömegtermékké vált, vele együtt az aszú is leértékelődött.
Az aszú azóta már visszakapta az őt megillető tiszteletet, a minősége általánosan egyre csak javul (lásd pl. a 2013-as döntést, ami a 3 és 4 puttonyos kategóriát gyakorlatilag megszünteti, és csak a magasabb minőségű aszúkat hagyja meg).

Időközben azonban megjelentek és felemelkedtek a száraz tokaji fehérborok. Pontosabban nem csak úgy felbukkantak azok, hanem Szepsy István 2003-ban elkezdte készíteni őket. Ez akkor nagyon merész volt. Először senki sem értette. Aztán csak jöttek a hűhák és nahátok. Most pedig ott tartunk, hogy ha kéne választani egy bort, ami méltón képviselheti hazánk borászatát, az valószínűleg egy száraz furmint lenne. A száraz tokaji bor hóbortnak indult, aztán még az is lehet, hogy világszenzáció lesz belőle.

mad-furmint

A jövő
A furmint értékét mi, magyarok is csak akkor kezdtük felismerni, amikor az első nemzetközi sikerek megérkeztek.  Ez csak 8-10 éve volt (vesd össze azzal az 500 évvel, amióta ismerjük a fajtát). A magyar közönség rácsodálkozott a furmintra, felfedeztük magunknak, de az elején még nem tudtuk, hogy csak nekünk ilyen értékes, vagy világviszonylatban is helye van a legjobbak közt. Ma ez már nem kérdés. A furmint a külföldi szakértők szerint is figyelemre méltó. Ott a helye a chardonnay, a sauvignon blanc, a rajnai rizling és a többi nemes fajta közt.

A fajta és a borászok bizonyítottak, innentől kezdve a kommunikáción és az összefogáson múlik a siker. Hogy elfoglalhassa a megérdemelt helyét a világban, a furmintnak most arra van szüksége, hogy mi, magyarok egy emberként mögé álljunk. 

Ezért szól minden év februárja teljes egészében a furmintról.

a képek forrásai: 1, 2, 3